|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Sólyom Zsuzsa 2007. augusztus 16.Mégis készült az elmúlt hetekben olyan erdélyi magyar közvélemény-kutatás, mely az RMDSZ és vezető politikusai megítélésére, az európai parlamenti választások lehetséges magyar–magyar versenyére, és az erdélyi magyarság politikai opcióira vonatkozik. A Krónika napilap birtokába jutott a felmérés kérdőívének, és a kérdezőbiztosokkal kötött szerződésnek. Több kérdezőbiztos is elmondta, a felkészítőt az RMDSZ alkalmazásában levő szociológus, Kiss Tamás végezte, neki kellett leadni a begyűjtött adatokat is. A felmérés tényét Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke korábban a városi legendák közé sorolta. Az ügyvezető elnök az után is tagadta a felmérés létét, hogy a lap szembesítette a bizonyítékokkal. Azt állította, Kiss Tamás szabadidejében foglalkozhatott a felméréssel, ő pedig ügyvezető elnökként nem tarthatja számon az ügyvezető elnökség alkalmazottjainak a szabadidejükben végzett tevékenységeit. Az ellenzék képviselőivel folytatott marosvásárhelyi tárgyalási fordulón Kelemen Hunor azt mondta tárgyalópartnereinek, nem létezik RMDSZ-es közvélemény-kutatás. A Krónikának egy kérdezőbiztos elmondta, július 6-án a kolozsvári Tanítók Házába hívták össze azt az ötven–hatvan kérdezőbiztost, akik adatgyűjtési munkát vállaltak. A szakmai felkészítőt Kiss Tamás, az RMDSZ szociológusa tartotta. A kérdezőbiztosok megkapták az ívenkénti 10 lejes munkadíjat, emellett az utazási költségeiket is megtérítették. A Krónika becslései szerint a felmérés költségei 50 ezer lejt tesznek ki. A kérdések között szerepel a Tőkés László függetlenként, vagy az RMDSZ jelöltjeként való választási részvételének megítélése, de az is, hogy miként szavaznának a megkérdezettek, ha Tőkés László nem indulhatna a választásokon. Egész sor kérdés foglalkozott az RMDSZ tevékenységével. Kiss Tamás sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta a közvélemény-kutatással kapcsolatos információinkat. „Nem válaszolhatok a kérdésekre” – jelentette ki a szociológus. Sólyom Zsuzsa kutatásvezető szociológus elutasította, hogy válaszoljon a lap kérdéseire. /Gazda Árpád: A letagadott felmérés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./ Belső használatra készíttettünk felmérést, ennek eredményeit nem kívánjuk a sajtó útján nyilvánosságra hozni, mondta volna egy demokratikus elkötelezettségű, rutinos politikus, ha azzal szembesül, hogy egy titkosnak szánt közvélemény-kutatás adatait kéri tőle a sajtó. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor azonban nem ezt a megoldást választotta. Rosszul döntött. Nem mérte fel, hogy a tagadása felveti: vajon mi lehet abban a felmérésben, ha így próbálják rejtegetni? Ha az RMDSZ nem tud felülemelkedni a kinyilatkoztatások szintjén, akkor igenis, feudális viszonyok közé szorítja a közösséget. /Gazda Árpád: A feudum. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./2017. október 20.Tárlat a sokszínűség jegyébenTizenkét festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás szerda este a magyar festészet napja alkalmából Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai kiállítótermében. A kiállításmegnyitóra sokan voltak kíváncsiak, hiszen a különböző látásmódokat tükröző képek egyedi történetet hordoznak. A tárlaton Balla Tibor, Gergely Miklós Csaba, Kovács Imre, Márton Árpád, Sólyom Zsuzsa, Szabó Árpád, Szabó János, Tompa Bors Eszter, Váncsa Mónika, Vorzsák Gyula, Xantus Géza és Zsigmond Márton művészek képeit tekintheti meg a nagyérdemű. A kiállított anyagot Túros Eszter méltatja. A magyar festészet napjának ünnepre hangolt képei a generációkon átívelő folytonosság látszatát keltik, a sokszínűségben kirajzolva egy olyan festői történetet, amelyben a képek feltétlenül összekapcsolhatók, egymást erősítik, egyfajta időbeli kontextust is teremtenek egymásnak. Érdekes, hogy kik hogyan vesznek részt egy ilyen együttműködésben, amelyben a festészeté a főszerep, de a részvétellel egyfajta közösségvállalás, valamiféle azonosulás is történik. A mostani tárlat, úgy tűnik, valóban ünnepre hangolt. Festői reflexiók, mai szemszögek művészettörténeti horizontban. Legyenek akár évezredes távlatokat nyitó szín- és formatörténések, ahol jelen van ugyan a figurativitás és van a képeken történet és közös múlt, kitapintható felületek, plasztikai mélységek, a viszonyulás módja mégis oldja mindezt. Bacchus vagy Európé elrablása úgy válik felismerhetővé, hogy a figurákat rögtön felülírja, átírja a festőiség, a gesztus vagy a transzparencia. A festői dimenziók másfajta mélységeket is bontanak. Van, aki elemző módon közeledik, úgy bontja elemeire a látványt, úgy ragadja meg a formákat, hogy már-már elveszíti azokat. Megpróbál a felület, a fecsegő felszín mögé nézni, úgy próbálja megtalálni az összhangot, hogy megkeresi a formák geometriáját, ezekben leli meg, és ezekből szerkeszti újra, impresszív módon, a látványt. A geometria lehet egyfajta ürügy is, játéklehetőség, amelynek keretei, vonalai közt a színek főszerephez juthatnak. Lecsupaszítva, egyszerűsítve, a színek egymásmellettisége, együtt vibrálása, optikai hatásai bűvölnek el. Máskor, a konkrét, nemcsak kiindulópont, hanem alfa és ómega – a kornak arca van, formája, sajátos festőisége. Akár a legegyszerűbb formák, tárgyak is magukban hordozhatják annak lehetőségét, hogy olyan festői világokat hívjanak elő, amelyek, egyszerűségük ellenére filozofikus dimenziókat nyitnak. Úgy lépünk be a Lélek kapuján, hogy elbűvöl egy-egy táj melegsége, mozgásba lendít egy városi felülnézet, úgy merülünk el a nejlonzacskók keretbe szorított, már-már fotorealista látványában, vagy válunk részeseivé egy-egy szürreálisan spontán és intim pillanatnak, úgy sodorhat magával egy-egy festői lendület, hogy közben megtörik a fény, a színek, árnyalatok elkülönülnek, kaleidoszkóp-szerűen bomlik elemeire a látvány – így hozva felszínre festői minőségeket. Az „anyag rejtett lelke” válik megközelíthető. A sokféleség természetes állapot, hiszen itt mindenki a saját útját járja, nagyon eltérő kifejezésmódok kerülnek egymás mellé. Annak ellenére, hogy nem egy szigorú koncepció mentén szerveződnek a magyar festészet napja alkalmával szervezett kiállítások, talán a mostani kiállítás is jó példa arra, hogy izgalmas és gazdag tárlat kerekedhet ki azáltal, ha egy évben egyszer, egy ünnep erejéig egy fedél alá kerülnek ezek a különböző festői világok. Hargita Népe (Csíkszereda) lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
